Aranyér

Az aranyér-betegség a végbélnyílás környékén található érfonat kóros kitágulását jelenti. Nagyon gyakori megbetegedés, az emberek 30-50 %-a tapasztalta már magán a jellemző tüneteket. A betegség előfordulása az életkorral nő, férfiakon kétszer gyakoribb, mint nőkön. A panaszok az enyhe végbéltáji kellemetlenségtől a súlyosabb fájdalomig terjedhetnek, melyet gyakran vérzés kísér.

A tápcsatorna legutolsó szakasza a végbél. Ezen a bélszakaszon a belet belülről bélelő nyálkahártya felszíne, valamint a végbélnyílás környéki bőr alatt egy kiterjedt vénás (a vért a szív felé szállító) érhálózat található. Aranyér-betegség esetén ezek a visszerek kóros mértékben kitágulnak. A tág erekben a véráramlás lelassul, a vér pang, és ennek következtében az ereket borító nyálkahártya- vagy bőrréteg is kitágul. Így jön létre az aranyeres csomó. Az értágulat tehát eredetileg mindig a bél területén alakul ki, azonban előfordul, hogy a tágulat a későbbiekben a végbélnyíláson át elő is domborodik, "előesik". Amennyiben egy kitágult ér fala megreped, akkor a bőr alatti szövetekben véralvadék képződés is létrejöhet.
Székrekedés, erőltetett székelés,, mozgásszegény vagy ülő életmód, jelentős testsúly többlet, hashajtók állandó használata, illetve egyes végbéltáji fertőzések vezethetnek a végbél ereinek kitágulásához. Sok nőnél a terhesség vagy a szülés alatt fejlődnek ki az aranyeres csomók, a későbbiekben ezek általában maguktól is visszahúzódnak. 

Az aranyeres beteg panaszai a végbélnyílás környékén tapasztalható enyhe kellemetlenségtől, viszketéstől a - főleg székeléskor jelentkező - erős fájdalomig terjednek. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a végbéltáji elődomborodás, illetve vérzés. A vérzés általában kis mennyiségű, a széklet felszínén vagy a WC-papíron jelenik meg. A panaszok székeléskor legtöbbször romlanak. Néha nyákos váladékozás, kis mennyiségű széklet akaratlan távozása, a végbélnyílás környéki bőr kisebesedése is előfordul.

Az orvos tapintásos vizsgálattal és béltükrözéssel méri fel a beteg állapotát. A tükrözésre legtöbb esetben szükség van, mert csak így válik megtekinthetővé a végbél nyálkahártyájának állapota. Kezelése, megelőzése:

A legtöbb, kis méretű aranyér néhány nap alatt magától is javul. Magas rosttartalmú étrend (pl. sok zöldség és gyümölcs, továbbá búzakorpa fogyasztása), széklet lágyító hatású hashajtók óvatos alkalmazása, elősegíti a gyógyulás folyamatát. Székelés után meleg, szappanos vizes lemosás és a végbélnyílás környékének szárazra törlése javasolt. Érdemes a végbélnyílás környékét krémezni is, hogy a súrlódásból eredő irritáció elkerülhető legyen. Meleg ülőfürdők, fájdalomcsillapító kúpok ideiglenes használata szintén előnyös lehet. A végbélnyílásból elődomborodó aranyeres csomót óvatosan vissza kell helyezni. Amennyiben ezt a beteg nem tudja magának megoldani, mert a csomó kizáródott, vagy ha fájdalmas vérrögképződés alakult ki, akkor orvosi segítségre van szükség.

A sebész vagy a proktológus szakorvos helyi érzéstelenítésben végzett rövid beavatkozással véglegesen meg tudja oldani a problémát. Ilyenkor egy - speciálisan ezt a célt szolgáló - anyag befecskendezésével, egy kis gumigyűrű felhelyezésével, fagyasztásos vagy lézeres módszerrel elzárja a kórosan kitágult érszakaszt. A bőr alatt létrejött vérrögöt is el lehet így távolítani. A végbélnyíláson kívülre tartósan előesett, gyulladt, fájdalmas aranyeres csomót műtéti úton kell eltávolítani. Idejében elvégzett szakszerű vizsgálattal és kezeléssel a műtéti beavatkozást igénylő állapot kialakulása általában megelőzhető.

Lézeres kezelés során a precíz sebészi lézerrel egyszerűen levágják az aranyeres csomókat. Mivel a lézer "lehegeszti az ereket",  nincs vérzés, a keletkező sebeket nem kell összevarrni, ezért varratszedés nem szükséges.  Kb. 4-6 hét után visszaáll az eredeti anatómiai helyzet, ezáltal a műtét teljes, végleges gyógyulást biztosít.

Lényeges leszögezni, hogy mivel a műtét során nem tudják "körkörösen kicserélni" a végbél alsó szakaszának teljes nyálkahártyáját, ezért a székrekedésre hajlamos betegeknek a műtét után folyamatosan - a megfelelő diétával - biztosítaniuk kell a megfelelő állagú székletet, ellenkező esetben a panaszaik nem fognak teljesen megszűnni és ezt nem lehet a műtét sikertelenségének a számlájára írni.

Egészséges táplálkozással, vagyis megfelelő mennyiségű rost és folyadék fogyasztásával, rendszeres testmozgással, valamint tudatos, egészséges székelési szokások kialakításával sokat tehetünk az aranyér kialakulásának megelőzéséért.

Dr. Márián Alexandra